16 jan Házat, de gyorsan! – 3. rész

Ha építkezőként nem csak bizonyos döntési pontokon szeretnénk a folyamatban részt venni, találkozni építésszel, kivitelezővel, hatósággal, hanem éppen hogy szeretnénk minden, jövőbeli otthonunk lényeges pontja esetén érdemi döntést hozni, akkor egyszerre van könnyű és nehéz dolgunk.

A világhálón fellelhető információk özönében nem mindig könnyű eligazodni. Szerkezetkész családi ház építésére alkalmas építőanyagok egyik legnagyobb hazai gyártója, a Leier szakértőivel csokorba szedtünk néhány összefüggést.

Fókuszban ezúttal a falazat és annyak anyaga.

Tény: otthonunk tartósságát, energiatakarékosságát és a kellemes lakóklímát alapvetően meghatározza, miből készülnek a falak. Míg 100 éve nem volt kérdés, hogy a falazat szárított agyagból (vályog), vagy égetett agyagból, azaz téglából épül, ma más technológiákkal is találkozhatunk. Mi alapján döntsünk? Igényeink, elvárásaink, ízlésünk… Lássunk néhány szempontot a teljesség igénye nélkül!

Téglaház eladó…

…olvashatjuk még ma is sok hirdetésben.

Máig tartja magát a tény, hogy Magyarország igazi „tégla-ország” és az is, hogy a téglából épült ház valamit tud, valami többet, amit érdemes kihangsúlyozni. Tartósan értékálló a kifejezés – téglaházban eladó – éppen úgy, ahogy maga a téglaház is. Ugyan ma egy sor kihívás elé néz az építkező, aki családi házát tervezi, sok igényre még mindig a tégla, a több mint 6000 éves múlttal rendelkező, mégis nagyon mai anyag adja a választ.

A XXI. század téglája természetesen már nem az, amivel elődeink századokkal korábban építkeztek. Az ipar a ma embere igényeit lefordította a modern gyártástechnológia nyelvére, így készülnek a nagyméretű, a csiszolt felületű ragasztásos technológiával, az extra gyorsan építhető (Leier PLAN), vagy éppen az integrált hőszigeteléssel gyártott, kiemelt hőszigetelő képességű töltött téglák is.

Ezek mind megtalálhatók a Leier kínálatában, így ha a téglatechnológia szimpatikus, még mindig van, ami közül választhatunk.

Házat, de gyorsan? Akár már téglával sem lehetetlen

Egy sor remek technológia áll rendelkezésre, ha nem téglából képzeljük el otthonunkat, ezek azonban gyakran igényelnek speciális szaktudást vagy éppen gépeket. De most maradjunk a Magyarországon még ma is leggyakoribb falazóanyagnál, a téglánál. Téglából hagyományosan kalákában történő építkezés ugyan ma már ritka, az imént említett rendkívül gyors és tiszta csiszolt téglatechnológiát pedig évekkel ezelőtt kezdték megtanulni a korszerű megoldásokra fogékony kőművesek. Ezen egyre népszerűbb falazási mód esetén, ami feltétlenül szükséges, az a precizitás és persze néhány szerszám. Ugyanakkor a mai munkaerőhiányos időkben még mindig talán könnyebb olyan szakembert találni, aki falazni tud. A gyártók pedig szívesen képzik az új technológiák alkalmazására nyitott szakembereket, ellátják szerszámokkal és segítik őket tanácsaikkal, akár az építkezés helyszínén is a minőségi munka eléréséhez. Ma már az sem érv, hogy téglából építkezni lassú, hiszen egy átlagos, 120 m2 alapterületű, egyszintes családi házat a rendkívül gyors, ragasztásos technológiájú csiszolt téglából akár 3-4 nap alatt felépít 2-3 hozzáértő kőműves, az építkezés helyszíne pedig rendezetten várhatja a folytatást. További előny, hogy e különleges ragasztóhabos technológia a manapság jellemző enyhe télben is használható: -5 fok feletti hőmérséklet estén már el lehet kezdeni az építkezést.

Cserépkályha hatás – télen-nyáron előny

Alap elvárás a faltól: a meleget nyáron tartsa kint, télen pedig tartsa bent!

Azt szokták mondani, hogy a tégla úgy működik, mint egy cserépkályha, amelynek szintén a nagy-múltú anyag adja a meleget hosszant tartó és lassan leadó hatását. A mai kor tégláit az energiatakarékosság szempontjából szerkezete és anyaga emeli a bajnokok közé. A tégla, anyagának és kialakításának köszönhetően önmagában hordozza az egyik legjobb hőszigetelő anyagot, ami nem más, mint a levegő. Nem véletlen az sem, hogy a legmodernebb téglatermékek rácsszerkezetének falai egyre vékonyodnak, így a levegőnek kifejezetten sok és meglehetősen kacskaringós utat kell megtenni ahhoz, hogy a beltérből a kültérbe eljusson vagy éppen fordítva. Mindezzel alapvetően hozzájárul az épület energiatakarékos működéséhez és nem utolsó sorban, többek között ennek a beépített „hőszabályozásnak” is köszönhető a téglaházak általában jellemző kellemes lakóklíma.

Ezúttal a tartósság, értékállóság, energiatakarékosság és a kivitelezés egyes vetületeit vettük górcső alá. Természetesen lehet más szempontok szerint is összehasonlítani a falazatokat, a sokezer éves hagyománnyal rendelkező tégla modern változata még számos előnyt kínál az otthonteremtésben, építkezésben gondolkodók számra.